Rólunk

Kik vagyunk?

A Pannontej Zrt. neve garanciát jelent a feldolgozott alapanyagok, sajtok és egyéb késztermékek kiváló minőségére: olyan közkedvelt piacvezető sajtmárkák gyártója mint a Medve, a Tihany Válogatás , a Pannónia és a Karaván. A Pannontej Zrt. hosszú távú sikeres működésének alapja a kiváló minőségű termékek előállítása, a folyamatos termékinnováció és szolgáltatások megbízhatósága. Társaságunk fontos szerepet vállal a hazai sajtfogyasztási kultúra fejlesztésében, az egészséges táplálkozási szokások kialakításában.

A Répcelaki Sajtgyár története

Répcelak sajtgyár 1908-ban hivatalosan is megalakult a cég " Stauffer és Fiai Közkereseti Társaság " néven. Fő profiljuk a sajt és vajkészítés volt, amihez az alapanyagot főleg a környező településekből szállították. A Stauffer család Svájc Bern kantonjából származott, mely nevében és címerében is a medvére utal, így az üzemben már a kezdetektől fogva gyártottak Medve néven sajtot. Napjainkban a vállalat legsikeresebb márkája szintén a Medve, mely így kontinuitást jelent a gyár alapítóival.

1930-ban a gyár termékszerkezete alaposan megváltozott, mivel Stauffer Frigyes megvásárolta Svájcban az ömlesztett sajtok gyártásának leírását. A kezdeti idők legjelentősebb ömlesztett sajtjai: Füstölt sajt, Szalámis sajt, Medve dobozos sajt, Tehén dobozos sajt, Romadour dobozos sajt, Csikós dobozos sajt és a Gulyás dobozos sajtok voltak.

A feljegyzések szerint a cég reklámpropagandája kifogástalan volt: a kiállításokon mind Magyarországon, mind külföldön állandó résztvevők voltak. Ügynöki hálózatuk az egész országra kiterjedt és a kedvező árat, valamint a minőségi színvonalat egész évben garantálni tudták.

1940-ben "Stauffer és Fiai Részvénytársasággá" alakult a cég, ahol a 7500 részvényből 100 kivételével mind a család tulajdonában maradt. Az üzemet a második világháború idején hadiüzemmé nyilvánították, és e szörnyű évek a gyárnak is rendkívüli károkat okoztak. A fegyverek elhallgattával nem kerülhette el sorsát, 1948. március 25-én államosították. Répcelak a Nyugat - Dunántúli Sajt és Vajtermelő Nemzeti Vállalat irányítása alá került, később megyei szintű tejipari egyesüléseket hoztak létre s így az üzem 1955-től a Vas Megyei Tejipari Vállalathoz tartozott.

Az üzem 1993. november 1-től Répcelaki Sajtgyár Rt. néven önálló vállalatként működött, majd 1995 májusában - a vállalat privatizációja során - a francia Bongrain S.A. szerezte meg a részvények 51 százalékának tulajdonjogát.

A Zalatej Rt. története

A Zalatej Rt. jogelődje az 1942-ben alapított Zala megyei Gazdasági Egylet volt. Az akkori kis üzem az ötvenes évek elejére már nem tudta kiszolgálni a megnövekedett igényeket, így 1951-53 között jelenlegi helyén megépült a tejfeldolgozó üzem.

A kezdeti szűk profilt (a városban ma is sokan "vajgyár"-ként emlegetik az üzemet) 1957-ben bővítette a szakembergárda a sajtgyártással. Ebben az időszakban különösen nagy jelentőséggel bírt az ementáli típusú sajt, a Pannónia gyártásának beindítása. Az új profil meghatározta a fejlesztések irányát is. A melléktermékek kedvezőbb hasznosulása érdekében 1974-75-ben új porító létesült, majd 1983-ban elkészült Magyarország egyik legmodernebb, európai szinten is versenyképes sajtműhelye.

A társaság 1995-ben - a magyar tejgazdaság szereplői közül elsőként - kiépítette az ISO 9002 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, melynek működését a nemzetközi tanúsító testület az európai normáknak megfelelőnek ítélte.

A társaság mindig aktív szerepet töltött be a város életében. Rendszeresen szponzorált több rangos kulturális és sporteseményt, s a város gazdasági életének meghatározó, gazdag hagyományokkal bíró szereplője volt.

A Zalatej Rt. fő profilját a minőségi sajtgyártás képezte. A Répcelaki Sajtgyárral 1998 júliusában létrejött fúzióját megelőzően a Zalatej Rt. piacrészesedése az ementáli típusú sajtok piacán mintegy 60 % volt, s termelésének mintegy 20 %-a került értékesítésre nyugat-európai, illetve észak-amerikai piacokon. A Pannónia sajton kívül itt került gyártásra a Göcseji csemege sajt, a Safari sajt, s szintén foglalkozott az üzem Trappista és Hóvirág sajt gyártásával is.

2010 szeptember 30-tól Pannontej tejtermékgyártó és kereskedelmi Zrt. néven működik tovább a két tejipari vállalat egyesülésével létrejött csoport, és így a közkedvelt piacvezető sajtmárkák, mint a Medve, Tihany válogatás és a Karaván már egy vállalat termékportfólióját képezik.

A veszprémi tejüzem - Veszprémtej Zrt. története

Több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött meg hazánkban a nagyüzemi tejtermelés. Veszprém megyében a II. világháború utáni években 14 kis, korábban magántulajdonban lévő manufakturális üzemből alakult meg a Veszprém Megyei Tejipari Egyesülés, majd ebből jött létre 1955-ben a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat, a Veszprémtej Zrt. jogelődje.

A veszprémi tejüzem még 1948-ban, államosítással került a Nyugat-Dunántúli Sajt- és Vajtermelő Nemzeti Vállalathoz. A régi üzem Veszprém belvárosában működött, egy faárugyár udvarán, a hajdani belső vasútállomással szemben. A vállalatvezetőtől a hivatalsegédekig összesen 14 embert foglalkoztatott. A megyei tejipari vállalat fejlődése 1956 után lelassult, a hetvenes évek elején a vállalat már nem tudta kielégíteni sem a felvásárlási, sem a feldolgozási igényeket ezért 1979-ben a vállalat jelenlegi székhelyén megkezdte a termelést az új üzem.

1981-ben indult útjára az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Tihany Camembert sajt, egy évvel később a Brie és a Kaskavál sajt. Időközben a már meglévő épületegyüttes mellett felépült a korszerű berendezésekkel felszerelt jégkrémüzem, amelyben Magyarországon elsőként gyártottak jégkrémet és fagylaltot, és amelyet a privatizáció során az Eskimo multinacionális vállalat vásárolt meg.

A vállalatot 1993-ban a francia Bongrain Csoport, Európa vezető multinacionális sajtgyártó cége privatizálta. A társaságnak a korábban Keszthelyen működő, még a Festetics herceg által épített Georgikon-majorban lévő üzemében ma már nem folyik termelés, a különböző tejtermékek a veszprémi üzemegységben készülnek.